Journal articles: 'Század' – Grafiati (2024)

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

Két eddig közöletlen terrakotta szobor a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében a Fekete-tenger partján fekvő Kallatisból, a mai Mangaliából származik. Részletes elemzésük alapján a Kr. e. 2. század második felére - az 1. század első negyedére keltezhetők. A helyi terrakottaműhelyek történetének áttekintése a 4. századi kezdetektől azt mutatja, hogy a Római Birodalomba való integrálást befejező, a Kr. e. 1. század közepére keltezhető feliraton fennmaradt szerződést megelőző másfél száz évben virágzott a helyi produkció, és egyik fő eszköze volt a görög és nem görög lakosság közti kulturális különbségek kiegyenlítésének. A Szépművészeti Múzeum Antik gyűjteményében őrzött terrakotta fej bemutatása, besorolása a samnis művészetbe. Rokonsága a Schiavi d'Abruzzo szentélyében talált fogadalmi ajándékokkal. Ezzel kapcsolatban megjegyzések a településeken kívüli szentélyek jelentőségéről az italikus népeknél, a samnis művészet néhány jellemző vonásáról és a samnis kultúra eltűnéséről a római hódítás után.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

Napjainkban, ha valaki ellátogat a Balaton-felvidékre, a falvakban és a szőlőhegyeken döntő többségében mást lát, mint a XIX. század látogatói. Ez volt az az időszak, ami ugyan őrizte még a régi életformát, de már egyfajta változás is megindult, ami azután a XX. századtól öltött jelentős méreteket. A XIX. században a hazai és a Magyarországra látogató külhoni utazók a tájra való rácsodálkozásuk mellett, a térség falvaiban élő közösségek életmódja, kultúrája iránt is különös érdeklődést, figyelmet tanúsítottak, ami a Balaton-felvidéket is jellemezte. A tájnak és lakóinak felfedezése beleilleszkedik abba a folyamatba, amely a reformkorban indult és teljesedett ki, részeként az Európában is megfigyelhető XIX. századi szellemi áramlatok egyikeként. A század második felében ez felerősödött, amely a nemzeti tudat fenntartását, erősítését szolgálta. Ez a XIX. századi érdeklődés természetesen nem előzmények nélküli. Elegendő csak átlapozni a középkor végétől született munkákat, különböző útleírásokat, országismertetőket, sőt akár szépirodalmi műveket is, amelyekben olyan részeket találunk, amelyeket joggal nevezhetünk néprajzi megfigyeléseknek. Vizsgált korszakunkban pedig ezen munkák száma megsokszorozódott.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

Jelen tanulmány a XX. századi magyar gyógypedagógia megalapozójának, Dr. Náray-Szabó Sándornak a munkáját és jelentőségét összegzi. Náray-Szabó (1861-1914) a XIX. század végén század elején felismerte a társadalmi lehetőségeket, s a fogyatékos személyek iskoláinak és a tanáraik képzésének megreformálása érdekében dolgozott. Ő volt a modern magyar gyógypedagógia egyik megalapítója.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

A tanulmány fókuszában Mozart Titus kegyelme című operája recepciótörténetének egy aspektusa áll, a mű kapcsán két témakört vizsgál. Az első Titus Vespasianus császár XVIII. századi recepciója, mely a császárt a felvilágosult uralkodó mintaképeként tartotta számon: ebben a szellemben született meg Mozart operája is. A második az opera kortárs rendezéseiben meghatározó interpretációs irányzatok elemzése, mely a felvilágosult „kegyes uralkodó” XVIII. századi képének XX–XXI. századi problematikussá válására épül.A tanulmány azt járja körül, hogy minek tudható be azoknak a Titus-rendezéseknek nagy száma, melyek a „kegyes uralkodó” alakját visszájára fordítva Titust diktátorként, vagy a hatalom súlya alatt összeroppanó uralkodóként ábrázolják. A tanulmány ennek értelmezése során rámutat arra, hogy a mű mint udvari opera eredeti szellemisége szorosan kötődik saját kora társadalmához-eszmeiségéhez. Ez már a XIX. század során problematikussá tette a művet, a XX. század történelmi tapasztalatai nyomán pedig gyakorlatilag ellehetetlenítette Titus mint „kegyes uralkodó” hiteles ábrázolását. A közelmúlt jelentős Titus-előadásainak elemzésén keresztül a tanulmány részletesen bemutatja az opera újraértelmezéseit, és Titus alakjának illúzióvesztett ábrázolásait. A tanulmány ezzel az elemzéssel nem csak egy izgalmas interpretációs fordulatot igyekszik bemutatni, hanem rámutat arra is, hogy a sokáig hanyagolt Titus, és általában véve az opera seria műfajához tartozó művek színpadra vitele milyen potenciállal, relevanciával bírhat a kortárs közönség számára.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

A római régiségek és feliratos kőfaragványok gyűjtése Erdélyben leginkább a 19. századi nagy nemesi kollekciók vonatkozásában ismert a szakirodalomban. A „műfaj” kezdetei azonban a 15. századi gyulafehérvári humanista kör tevékenységéig nyúlnak vissza. A humanista hagyománynak egy kései megnyilvánulásaként értelmezhető Lugossy Ferenc fejedelmi titkár 17. század végi gyűjteménye, noha ennek alapítása nem a fejedelmi központban történt – mint az addigi gyűjtemények esetében –, hanem a tisztviselő birtokán, a Tordai-hasadék lábainál elhelyezkedő magyarpeterdi kúriájának udvarán. Minden jel arra utal, hogy a kor egyik legjelentősebb feliratgyűjteményéről van szó. A rendelkezésünkre álló forrásokból kiderül, hogy Lugossy Ferenc halálával kezdetét vette a gyűjtemény fokozatos leépülése, majd a 20. század elejére egyetlen darabja sem maradt az eredeti helyszínen. A tanulmány megkísérli a rendelkezésre álló töredékes források alapján rekonstruálni a kollekció történetét, illetve összetételét.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

Jelen tanulmány a Balaton 19–20. századi magyar irodalmi reprezentációjáról szóló doktori disszertációm egyik elméleti-történeti bevezető fejezete. A szöveg első egységében a modern magyar utazási irodalom történetiségével kapcsolatos szakirodalmi koncepciókat, korszakolásokat mutatom be, ezt követően egy eddig kevesebbet kutatott periódus, a 19. század közepe és 1920 közötti időszak jelentőségét hangsúlyozom az utazási kultúra és a turizmus kiépülése, valamint az útleíró műfajok (mediális-poétikai) átalakulása kapcsán. A dolgozat második egységében a turizmus jelenségének 19. század közepi irodalmi ábrázolásaira hozok példát, Jókai Mór útirajzait és a Vasárnapi Ujság című hetilap szerepét hangsúlyozva.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

A tanulmány célja a hibrid fenyegetés kérdését a 21. század komplexitása felől megközelíteni. Arra fókuszál, hogy nemcsak a hibrid fenyegetés újszerű, hanem az egész környezet is, amelyben a 21. század államainak a rendet és a biztonságot oltalmazniuk kell. A szerző ezért szemléletváltást szorgalmaz. Véleménye szerint a biztonság és a védelem megközelítésének kell változnia, és majd ennek a tapasztalatain lehet a komplex állami válaszokat és fejlesztéseket megvalósítani a hibrid fenyegetések elleni védelem terén is. Ez a változás azonban több a hibrid fenyegetésekre történő felkészülésnél, ez egyfajta átállás lenne a 21. századi komplex biztonság szavatolására.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

Korábbi, elsősorban kraniometriai-anatómiai és részben demográfiai kutatásokból ismert, hogy az Alföld területén élt honfoglalás kori (10. század) és Árpád-kori (11–13. század) népességek struktúrája sok esetben merőben eltérő képet mutat. Ez a meglátás elsősorban két évszázadra keltezett temetők csontvázleleteinek egyedi elemzése révén került a figyelem középpontjába. Az előbbiek ismeretében arra vállalkoztunk, hogy a Tiszántúl reprezentatív, 10–13. századi szériáinak összehasonlító elemzését elvégezzük főbb demográfiai paramétereik alapján. A népességeket két külön csoportként kezeltük (honfoglalás kor és Árpád-kor). A 10. századi populációk halandósági paraméterei igen nagy fluktuációt mutattak. Nem vázolható fel egységes trend a halandósági paraméterekben. Ezzel szemben az Árpád-kori temetők sokkal kiegyenlítettebb demográfiai profillal rendelkeztek. A halandósági arány értékekre fektetett páronkénti összehasonlító statisztika révén pedig tisztán látszik, hogy arányaiban sokkal kisebb különbség van a népességek között a honfoglalás korban, mint az Árpád-korban. Az Árpád-kor és különösen a 11. század halandósági viszonyai elég hom*ogénnek tűnnek. A jelenség egy lehetséges magyarázata a különböző – elsősorban a környezeti tényezők hatásainak kitett – etnikai csoportok a honfoglalás korban még meglévő területi izolációja lehet, mely anatómiai karaktereken túl demográfiailag is kimutatható. Ez utóbbi momentum legfőbb oka valószínűleg Szent István király lakosságáttelepítő, hom*ogenizáló politikája, melynek révén az egyes etnikai csoportok embertani arculata a 11. századtól kezdve egységesedni kezdett.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

A magyar medievisztika olvasói és kutatói számára közismert, hogy államalapító uralkodónkról, Szent Istvánról három legenda maradt ránk. Ezeket a kutatástörténet hagyományosan az Árpád-kor magyar szentjeit bemutató latin nyelvű hagiografikus alkotások legfontosabb csoportjának tekinti; nem véletlen, hogy az ezekkel foglalkozó tudományos munkák száma is végeláthatatlan. Tanulmányomban néhány szöveghely kapcsán mutatom be azt, hogy azok a korábbi vélemények, amelyek szerint a Kisebbik legenda szerzője a 12. század fordulójának legképzettebb és legműveltebb írástudói közé tartozott, helytállók, műve pedig nem függetleníthető a lejegyzését megelőző és körülvevő 11–12. századi politikai-eszmetörténeti kontextustól, az invesztitúraharc szellemi légkörétől. A tanulmányban amellett érvelek, hogy a Legenda minor szerzője egyértelműen a római egyházfőség mellett köteleződik el, azaz pápapárti alkotásnak tekinthető.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

A szerző jelen tanulmányban a XIX. század végi pedagógiai folyóiratok nőkről való gondolkodásának vizsgálatát végezte el, kiemelt hangsúlyt helyezve a korszak egy lehetséges női hivatására, a kisdedóvói pályára. A századra jellemző általános nőneveléssel kapcsolatos gondolataival indul az írás, amit a folyóiratok tartalmának mélyebb elemzése követ. A nők közgondolkodásban való megjelenésének tanulmányozása három fő témacsoport mentén történik, így az akkori társadalomban betöltött szerepük, lányok nevelésének tartalmi és gyakorlati kérdései és lehetséges hivatásai, valamint a kor szerzői szerinti hiányosságaik. Külön fejezetrészben kerül bemutatásra a korszak egy lehetséges női „karrierútja”, így a nők kisdedóvó pályára történő bekerülése, képzésük lehetőségei és a velük szemben támasztott elvárások mibenléte. A téma a Nemzeti Nőnevelés, Kisdednevelés és a Kisdedóvók és gyermekkertésznők lapjának 1880–1885 között megjelent számai alapján került vizsgálatra.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

A Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma 2013-ban indította újra kutatásait a mai Visegrád városától mintegy másfél kilométerre lévő Sibrik-dombon, a római kori tábor és középkori ispáni központ területén. Az elmúlt nyolc év alatt számos unikális lelet került napvilágra, amelyek bebizonyították, hogy az 5. századot követően már legkésőbb a 9. század első felétől használták az erődítményt, amely fontosságát egészen a 13. század első harmadáig megőrizte. A délnyugati táborrész 2019–2021 között, Boruzs Katalin által végzett feltárása során két római kori torony mellett két, eddig ismeretlen középkori torony is napvilágra került. Segítségükkel lehetőség nyílott a korábbi ásatások periodizációjának revíziójára és a vár középkori történetének egy eddig alig ismert korszaka tárult fel.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

Szabó Imre (1891–1955) a Budapesti Református Egyházmegye első esperese és több mint huszonnyolc évig a Budapest-fasori Református Egyházközség lelkipásztora volt, aki a huszadik század első felének megrázkódtatásai, és saját életének tragikus fordulatai ellenére is végig az evangélium hűséges szolgája maradt. Életműve maradandó nyomot hagyott a magyar reformátusság 20. századi történetében, de az egyháztörténet-írás a mai napig adós maradt lelkipásztori és egyházszervezői szolgálatának alapos feltárásával és értékelésével.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

Tanulmányomban egy jellegzetes monarchia kori szövegtípus, a fürdői levél műfajával foglalkozom a 19. századi magyar irodalom kontextusában. A birodalom határain belül kialakult jellegzetes fürdőélet társadalmi gyakorlattá válásával megjelenő szövegtípus a modernizálódó sajtó közegében élte virágkorát, de – az episztola műfajának leértékelődése mellett – épp emiatt, mediális megelőzöttsége okán nem válhatott nagy presztízsű irodalmi formává. Ugyanakkor beszédmódjának, nyelvhasználatának nyomai megjelennek a hosszú 19. század magyar prózairodalmában. A műfaj formai-tartalmi jellegzetességeinek és korai magyar klasszikusainak (Gvadányi József, gróf Dessewffy József) ismertetése mellett a 19. századi sajtóban megjelenő fürdőlevelek eszmetörténeti jelentőségére és mediális aspektusaira is kitérek, illetve Mikszáth Kálmán példáján a fürdőleveleket jellemző írásmód paródiáját is bemutatom.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

A tanulmány a száz éve született Benkő Loránd budapesti nyelvészprofesszor (1921–2011) székely származásával és – ettől nem függetlenül – székelyföldi, nyelvészeti és településtörténeti kutatásai legfontosabb eredményeivel foglalkozik. Benkő Loránd a székelyeket olyan magyar néprésznek tekintette, amelynek legkésőbb a 11. század óta magyar volt az anyanyelve. A székelyek jelentős csoportjai a kora Árpád-korban még mai lakóhelyüktől távol, a Kárpát-medence peremterületein éltek, szoros összefüggésben a középkori Magyar Királyság határvédelmével. Később, a 12–13. század folyamán királyi akaratból jutottak a Székelyföldre, Erdély délkeleti részén. Ezt a folyamatot hátrahagyott helynevek, történeti adatok és a magyar nyelvjárásokban kimutatott, távolsági összefüggések világítják meg.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

A két kánonalakító és kánonteremtő kortárs, Arany és Jókai viszonya a XIX. századi magyar irodalom egyik nagy rejtélye. A kölcsönös tiszteleten, a szűkszavú és ritka levélváltásokon kívül gyakorlatilag alig voltak kapcsolatban egymással: mintha két párhuzamos irodalmi kánon szereplői lettek volna. A kettejük közötti hűvös viszonynak ugyanúgy lehetett oka a Petőfivel való viszonyuk megromlása 1848–49-ben, ahogy Arany nem túl hízelgő, Gyulai Pál irodalmi nézeteit követő Jókai-kritikája, politikai nézetkülönbségeik és Jókai élclapjainak Arany-paródiái. A tanulmány igyekszik arra is választ adni, hogy a XIX. század végi recepcióban még egyformán magasra értékelt tekintélyük a XX. századi értelmezéstörténetben aszimmetrikusan Arany kánoni helyét emelte a középpontba, és Jókaiét periferizálta.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

A tanulmány a magyar onomasztika 21. századi helyzetét tekinti át, amelyet e tudományterület legújabb tudománytörténeti korszakaként értelmez. Ezt igazolja a kutatói létszám növekedése és a kutatói profilok átalakulása mellett a publikációs fórumok jelentős mértékű gyarapodása, továbbá a magyar onomasztika nemzetközi beágyazottságának erősödése is. Előtérbe kerültek a kutatói együttműködések, kutatócsoportok alakultak, hosszú távú kutatási programok körvonalazódtak. Megváltozott az onomasztika diszciplináris helyzete is: az önálló tudományterületként értékelt diszciplína körül gazdagodott a határterületek kutatása, elsősorban a szocioonomasztika és a hagyományos nyelvtörténeti, nyelvjárástörténeti vizsgálatok irányában. A tanulmány részletesebben az onomasztika két központi területének, a személynevek és a helynevek kutatásának újabb eredményeit tekinti át. A személynevek vizsgálati lehetőségeit forrásközlések bővítették, és új elméleti megközelítések tágították. A kutatások fókuszában a 14–18. század személynévrendszere állt. A helynévkutatások ezzel szemben a 14. század előtti időszakra összpontosították a figyelmet, nyelvemlék-monográfiák és onomasztikai jelenségmonográfiák egész sorát publikálták a kutatók, és létrejött egy fontos helynévtörténeti szintézis is. A jövő kutatási irányát jelzik mindkét területen a digitális adatbázisok, amelyek egységes keretbe foglalása biztosíthatja leginkább az onomasztika töretlen fejlődését.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

A palóco*król írt XIX. századi tanulmányok vezetik be a palóc nyelvjáráskutatás történetét. Szeder Fábián a század elején publikálta a korabeli Tudományos Gyűjtemény hasábjain a palóco*król írt tanulmányait. Pap Gyula Palóc népköltemények című gyűjtését 1865-ben adta ki. Horvát István történésznek, folyóirat-szerkesztőnek szenvedélyévé vált a palóco*k hagyományainak, történetének kutatása. Pintér Sándor szécsényi ügyvédnek 1880-ban jelent meg népismertető tanulmánya a palóco*król. A dolgozat témája a korabeli tájnyelvi gyűjtések bemutatása, emellett az északi, egybefüggő palóc régió és a déli palóc szigetek egyes összefüggéseinek tárgyalása.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

Magyarország az évezredek során többnyire más népek hadseregének átjáróháza és hódítások célpontja volt, amelynek következtében egyszerre pusztított az apokalipszis négy lovasa: a Hódítás, a Háború, az Éhínség és a Halál. Közülük a Halál a „pokol követe”, s akár betegségek és járványok segítségével, mindennek a befejezője. A tanulmány röviden áttekinti a századok folyamán hazánkban regionálisan taroló fertőző betegségeket, majd részletesen rátér az ország egészét megcélzókra: a pestisre, a kolerára és a spanyolnáthára. Eddig fel nem tárt dokumentumok segítségével többek között olyan érdekes történetekre derít fényt, mint például miként segítette a pestis Pestet a fővárossá válás útjára, valamint hogy a 20. század elején a Tátra egyedülálló klímájára támaszkodva mely magyar orvosok gyógyították sikeresen a tbc-t. A 19–20. század fordulójára a kolera a közegészségügy és a higiénia területén hozott máig ható fejlődést. A 21. században ránk tört koronavírust a jelenlegi társadalmunkra gyakorolt hatása szempontjából veszi szemügyre.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

2016–2019 között végeztünk feltárásokat az egri várban. Ezek során a vár, illetve az egri püspöki központ 11–13. századi történetére vonatkozó fontos új megfigyeléseket tehettünk. A régészeti megfigyelések alapján a vár legkorábbi előzményeként egy 11. század első feléből származó királyi udvarház épületeit azonosítottuk. Véleményünk szerint ez fogadta be az 1068 után először ideiglenesen, majd 1091 után véglegesen az egyházmegye központját, amely korábban Bihar várában lehetett. Rekonstruáltuk a román kori székesegyház építéstörténetét, és nagyrészt feltártuk a székesegyház északi oldalán a 12. század folyamán több lépésben kiépült káptalani kerengőt és püs pöki palotát, valamint több ponton azonosítottuk a 13. század első felében kiépülő, két részből álló első püspökvár falait (1. kép).Between 2016 and 2019, we conducted a series of excavations in Eger Castle, in the course of which we gained a number of new insights regarding the 11th–13th century history of the castle and the episcopal seat. On the testimony of the written sources and the archaeological record, the castle’s earliest antecedent was a royal manor house from the first half of the 11th century. In our view, this building functioned as the centre of the diocese – which had earlier probably been located in Bihar Castle – first temporarily after 1068, then, after 1091, permanently. We were able to reconstruct the architectural history of the Romanesque cathedral and we excavated the cathedral’s cloister and the episcopal palace on the cathedral’s northern side, built in a number of successive phases. We also succeeded in identifying the walls of the first episcopal castle built in the first half of the 13th century (Fig. 1).

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

2017-ben a Ripa Pannonica magyarországi szakaszának UNESCO világörökségi jelöléséhez kapcsolódóan, Crumerum/Nyergesújfalu lelőhely bemutatásra irányuló látvány- és építési tervek készültek. 2017-től kezdődően geofizikai, 2018-ban régészeti kutatások zajlottak. A Sánc-hegyen, a 2. ásatási helyszínen a korábbi alaprajzi rekonstrukció nyomán két szondát nyitottunk. A szondák a római kori tábor falának kutatása szempontjából negatív eredményt szolgáltattak. Ennek oka valószínűleg az lehet, hogy a korábbi táboralaprajz-rekonstrukció egyes részletei nem helytállóak. Az eddig gyűjtött történeti és régészeti adatok összegzésének segítségével újabb, ötszög alakú rekonstrukciós-javaslat készült. Egy fém kislelet az 1. szondából 2. század második fele – 3. század eleje közötti katonai jelenlétre, további kisleletek az érmekkel kiegészülve a 3. század vége – 4. század vége, esetleg 5. század eleje közötti területhasználatra utalnak. A tanulmány a hegy lábának délnyugati részén, az 1. ásatási helyszínen, valószínűleg a vicus militaris (tábor szomszédságában álló település) területén gyűjtött téglabélyegek ismertetésével zárul.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

A tanulmány a kriminalitás határán lévő jogellenes cselekmények 19–20. századi kodifikációjának főbb jellemzőit tekinti át, így az 1843. évi büntetőjogi javaslatok részeként a „Toldalék”-ot és az 1840:IX. (mezőrendőri) törvényt. Kiemelten elemzi a jubiláris Btk.–Kbtk.-viszonyt: az európai trichotomikus rendszert, továbbá a 20. század közepén megfogalmazott tételt, a „kihágás nem nélkülözhetetlen büntetőjogi kategória” jegyében született szabálysértést. Bemutatja a két szabálysértési törvény (1968, 1999) főbb jellemzőit, majd értékeli a harmadik Sztv.-t (2012). A szabályozás konklúziója, hogy a szabálysértések kvázi kihágássá „visszaválásának” folyamata: jogdogmatikai törvény.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

A 21. század nemcsak politikai és társadalmi változásokat hozott: a technológia felgyorsuló haladásával párhuzamosan a gyógyászatban is egyre korszerűbb és egyre hatékonyabb eszközök, illetve módszerek állnak rendelkezésre. A rehabilitáció terén ilyen az exoskeleton vagy a bionikus művégtagok, de szerephez jutnak a VR-rendszerek, sőt egyes telefonos applikációk is, ugyanakkor a pszichológia fejlődése sem áll meg. Dr. Weinhoffer Judit az utóbbi két évtized tendenciáit foglalja össze cikkében, amely A katona-egészségügy szerepe a rehabilitáció 20. és 21. századi fejlődésében című kötete 7. fejezetének szerkesztett változata.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

A század közepén az addig virágzó egyházzenei, zeneszerzői pálya egyik napról a másikra teljesen háttérbe, szinte ismeretlenségbe szorul, átalakul. Az általa komponált, addig az ország sok nagy templomában vasárnapról vasárnapra felhangzó művek eltűnnek a zenei köztudatból. Ugyanakkor családi dokumentumok bizonyítják, hogy sok országban, köztük Amerikában is bemutatták és énekelték miséit, motettáit. A 20 éven át felépített koncepción alapuló zenei-sorozatok folytatódtak, de a művek az íróasztalfiókban maradtak. Kizárólag családi archívumban fellelhető kéziratokból és fényképekből mutat érdekes életképeket a tanulmány 20. századi példamutató zeneszerző-zenepedagógus egyéniségek pályájáról.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

A bordal, mint forma, illetve a mámor, mint téma szorosan összekapcsolódott az irodalommal. Amikor a magyar irodalomban a forma a XVIII. és XIX. században különösen népszerű volt, az egyén szerepeinek és a közösségi identitásnak a lehetőségét kínálta fel. Azt a tipikusan tizenkilencedik század eleji, a reformkorra jellemző művészeti-társadalmi-politikai egységet hordozta, amelyben a személyes szféra és az intézményes közösség még hitelesen összekapcsolódott. A szinte szertartássá váló borivás közösségi aktusa nem csupán az egyén és közössége harmonikus viszonyát tette lehetővé, de ez a harmónia az élet több területére is kiterjedt: a baráti asztaltársaság értékrendje esztétikailag és etikailag is közösséget képezett. A huszadik századra ez a kép alaposan megváltozott. A huszadik századi léttapasztalat megváltoztatta az egyén–közösség viszonyát és felszámolta azt az etikai – esztétikai közösséget, amely a bordal kollektív megszólalásának alapja volt. A mámorból önpusztítás lett, a társaságból magány. A tanulmány a magyar irodalom témába vágó reprezentáns művein keresztül mutatja be, hogyan változott meg a barátokkal töltött idő és közös ivás ünnepből tudatosult veszteséggé, hogyan vált a borozás magányos alkoholizálássá, a közösséget feltételező műfaj az egyedüllét létértelmező versévé.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

Az Ágoston-rendi teológus és prédikátor, Nicola Spadon a Studio di Curiosità című, a 17. század közepén mintegy tucatnyi kiadásban megjelent értekezését az érdekességek és a kuriózumok közé sorolt tudományok (jelen esetben a fiziognómia) iránt érdeklődő átlagolvasónak szánta. Spadon igazi barokk kori arco*kat és jellemrajzokat tár elénk, amikor sajátos férfi és női tulajdonságok ismertetése mellett, bizonyos foglalkozásra való hajlamot tükröző fiziognomikus arcképeket vázol fel. A tanulmány ezek közül mutat be néhányat összevetve a fiziognómia klasszikusainak tanaival, igazolva továbbá az arisztotelészi medietas és a kalokagathia tézisének 17. századi továbbélését.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

A biztonság tudományos szintű vizsgálatát és intézményesítését a modern, 20. századi igények hívták életre. A második világháborút követő időszak hatalmas vál-tozásokat hozott a biztonság megítélésében. Az ipari, gazdasági, technológiai fejlődés, valamint a társadalmi átalakulások, a sokrétű és összefonódó nemzetközi kapcsolatok komplex, egymást generáló és szoros összefüggésben levő új biztonsági kihívásokat teremtettek. A 21. század kezdete fordulópontot jelentett nemcsak az Amerikai Egyesült Államok, de az egész világ biztonságpolitikájában. A biztonsági kihívások globálissá, nemzetközi eredetűvé váltak. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadással a nemzetközi terrorizmus paradigmaváltást indított meg az Amerikai Egyesült Államok nemzetbiztonsági rendszerében.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

A hunok, különösképp az Európában 370 körül megjelenő, „európai” hunnak vagy „Attila hunjainak” nevezett csoport története a kontinens késő antik történelmében és a nagy népvándorlásokban játszott szerepének köszönhetően a 18. század végétől egészen máig a modern nemzetközi, de különösképp az európai tudományosság érdeklődésének homlokterében állt/áll. Monográfiák, kézikönyvek, konferenciák, konferenciakötetek, kiállítások és kiállítási katalógusok sora igyekszik megragadni a 4‒5. századi „európai” hun korszak esszenciáját, manapság már igen gyakran számos tudományterület, így a történeti filológia, a régészet és számos természettudomány, így a fizikai antropológia, a genetika stb. legújabb kutatási eredményeinek együttes figyelembe vételével.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

A 20. század első felében a katolikus egyház jelentős földbirtokterülettel rendelkezett Magyarországon. A birtoknak s az abból származó jövedelemnek elsődleges célja az egyházi intézményrendszer fenntartása és finanszírozása volt. Az egyházi (nagy)birtokok története Szent István korától egészen 1945-ig követhető, folyamatosan jelen volt a magyar történelemben és jogban. Az, hogy ki és hogyan adományozhat, kinek van joga esetlegesen abba beleszólni, hogy ki kerülhet a javadalmas helyébe, évszázados vita kérdése. Tanulmányomban ennek a földbirtoknak a 20. századi változásait vizsgálom, egészen pontosan az 1848-as változásoktól az 1945-ös államosításig. Vizsgálom, hogy milyen módon és kísérletekkel próbálták meg az egyházi személyek a gyakran veszteséges földterületeket nyereségessé tenni, s az állam ebben milyen módon vett részt.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

Noha a 19. század közepének egyik legnagyobb hatású színházi kritikusa is volt, Gyulai Pálnak a korabeli színházi kihívások betiltására (vagy legalább mérséklésére) felszólító kis szövege eddig kevés figyelmet kapott. A tanulmány a színházi közönség korabeli reakcióinak szociológiájából, a tetszés- és nemtetszés-nyilvánítás igen változatos 19. századi formáiból kiindulva járja körül azt, hogy Gyulai felszólítása miért értelmezhető a modern színházi közönség és a szakralizált, intellektuálissá stilizált színházi csend megjelenésének, azaz a színházi hivatásosodás egyik fordulatának normatív leírásaként. Az írás amellett érvel, hogy Gyulai szövegéből és álláspontjából jól megpillantható az első modern magyar színikritikusok egyikének az a professzionalizációs dilemmája, hogy mi lehet a helyi értéke a közönség reakcióinak (beleértve a színházi közönségsikernek). Az utóbbiak leértékelése és háttérbe szorítása valójában egy olyan új színházi ideál része, amelyben a színházi előadás maga a színházi esemény, s kizárólag gyönyörködni szabad benne, magányosan figyelni rá, s előadás közben a közönség minden megnyilvánulása illegitim, zavaró, nem az esztétikai hatás része, hanem annak ellenében hat. Ez az ideál a színháznak, a színházi előadásnak, a színházi kritikusnak, a közönségnek és a játékstílusnak olyan új formáit eredményezte, amely gyökeresen változtatta meg a 19. század közepétől kezdve a színházi élményt és szerepeket.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

A közlemény az ónodi vár (Északkelet-Magyarország) 1985-1991 közötti feltárása során előkerült kályhacsempe-leletanyagból mutat be két csoportot. A III. sz. csoport többnyire színes mázas csempéit 11, részben a 16. század első feléből eredő, részben későbbi eredetű típusba lehetett sorolni. A IV. sz. csoport zöld mázas 10 típusát 1550-1570 között, illetve a század utolsó harmadában legalább 4 műhely készítette. A bemutatott típusok dokumentálják a mai Északkelet-Magyaroszág mezővárosaiban és végváraiban a kályhás mesterség termékeinek fokozódó elterjedését a 16. század második felében.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

Frenyó Zoltán Konzervatív arcképek című kötete 74 hazai és külföldi gondolkodó rövid életrajzán, illetve politikai, filozófiai, eszmetörténeti profiljuk megrajzolásán keresztül mutatja be a konzervativizmus eszmerendszerét és annak változásait a XVIII. század végétől a XX. század végéig.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

A huszadik század első felében kialakult animációs filmipar – bár a technológia sokat változott – gyakorlatilag változatlan struktúrában működik lassan száz éve. Az internet és az interaktív számítógépes grafika fejlődése olyan új eszközöket adhat az alkotók kezébe, amelyek segítségével kiléphetnek a jelenlegi merev keretek közül és drámai módon megváltoztathatják a filmek elkészítésének és befogadásának módját.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

A királyházai Nyaláb vár az ukrajnai Kárpátalja egyik kulcsfontosságú késő középkori–kora újkori emléke. A dokumentumok alapján az erősség a 13. század végétől a 17. század harmadik negyedéig működött. A 2014. évi ásatási idényben a várpalota déli falánál nyitottuk a III ásatási szelvényt. Területét a 2. helyiség (36,5 négyzetméter) falai határolták be. A kultúrréteg a feltárt területen 4,5 m vastag. A stratigráfiai megfigyelések alapján két réteget különítettünk el. Az I réteg alján egy cserépkályha maradványait rögzítettük. A leletanyag elemzése alapján a III szelvényben feltárt 2 szobát a 16. században és a 17. század elején használták.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

A tanulmány a XIX. századi filozófus, Arthur Schopenhauer és XIX-XX. század fordulóján élt Otto Weininger filozófus-pszichológus karakterológiáját és nő-képét írja le és hasonlítja össze. A schopenhaueri és a weiningeri filozófia ugyanis meglepő egyezéseket mutat a nő szerepéről az életben, a két nem közötti különbségekről, és a nők alsóbb rendűségéről. Kisebb kitérőkkel –mint például a pszichológia feladata, karakter és nem, a nemi szerepek kettőssége, a nő, mint diametriális lény– képet kapunk a két gondolkodó elméletéről. A tanulmány olyan pszichológiát mutat be, amely a mai pszichológia előtti lélektani próbálkozás volt, és egészen más szemszögből vizsgálta az individuum és a nemek viszonyrendszerét.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

A 21. század nem csak politikai és társadalmi változásokat hozott: a felgyorsuló technikai-technológiai fejlődés nyomán a gyógyászatban is egyre korszerűbb és egyre hatékonyabb eszközök, illetve módszerek állnak rendelkezésre. A rehabilitáció terén ilyen az exoskeleton vagy a bionikus művégtagok megjelenése, de szerephez jutnak a VR-rendszerek, sőt egyes telefonos applikációk is, mindezek mellett a pszichológia fejlődése is töretlen a szakterületen. Dr. Weinhoffer Judit az utóbbi két évtized tendenciáit foglalja össze kétrészes tanulmányában, amely A katona-egészségügy szerepe a rehabilitáció 20. és 21. századi fejlődésében című, a Zrínyi Kiadónál 2021-ben megjelent kötete 7. fejezetének szerkesztett változata.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

Nikétas Chóniatés a 12. század legjelentősebb és legismertebb bizánci történetírója. A dolgozat célkitűzése a szerző magyarokról szóló tudósításainak vizsgálata, különös tekintettel a történetíró magyarokról kialakított képére. Az elemzés kisebb részben a Chóniatés alkalmi beszédeiben található elszórt adatokra, nagyobb részben kortörténetének magyarokra vonatkozó szemelvényeire támaszkodik. A szöveg vizsgálata alapján két főbb következtetést vonhatunk le: 1. Nikétas Chóniatés magyarságképét alapvetően kora sztereotípiái határozták meg, de olykor már érezhető nála is a 12. századi Bizánc nyitottabb magatartása az idegenekkel szemben. 2. Chóniatés elbeszélésében a magyarok ugyanúgy „statiszták” csupán, mint a többi nem bizánci nép, az ábrázolás pedig gyakran a szerző történetírói felfogásának van alárendelve.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

Az olvasó egy különleges forráskiadványt tart a kezében. A nagyszombati klarissza kolostor falain belül a 18. század elején Krisztus szenvedéstörténetéről egy olyan mű született, amelyet még a 20. század első felében is gyakorta forgattak a katolikus hívők, okulásul pedig esténként nagyszülők az unokáknak olvastak föl belőle.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

Werner Faulstich, a lüneburgi egyetem médiatudományi szakának professzora 1997 és 2012 között jelentette meg hatkötetes médiatörténeti sorozatát, amely a kezdetektől (kb. Kr. e. 40000) a 20. század végéig kíséri figyelemmel a média történetét, kitekintéssel a 21. századra. Faulstich munkája azzal az igénnyel lép fel, hogy a média fejlődését (mind az egyes korszakokat tárgyaló egyes kötetek, mind a sorozat szintjén) teljes körűen leírja és magyarázza, azaz minden releváns jelenségre kitérjen. A sorozat célja, hogy az egyes médiumok időben változó funkcionális összefüggésrendszerét ábrázolja.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

A szabadkőművesség a 18. századi Európa egyik legmeghatározóbb és egyúttal legvitatottabb szellemi-kulturális és politikai mozgalma, közösségképző intézménye, amelynek nemzetközi és hazai kutatása az utóbbi években újabb lendületet vett. A tanulmány a Magyar Királyság 18. század végi szabadkőműves-hálózatának vizsgálatához kíván néhány újabb adalékkal és megközelítéssel hozzájárulni. A dolgozat három különböző földrajzi elhelyezkedésű város három különböző funkciójú és tagságú páholyának, az eszéki Zur Wachtsamkeit (Az éberséghez), a károlyvárosi Zur Tapferkeit (A vitézséghez), valamint a selmecbányai Zu den tugendhaften Menschenfreunden (Az erényes Emberbarátokhoz) páholy állománytörténetének a feltárását, ezáltal pedig a magyarországi szabadkőműves mozgalom személyi állományának pontosabb megismerését célozza. A tanulmány függelékében megtalálhatóak az említett három páholy 1785. évi tagnévsorai.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

A ComArchHung 2008. évi számában Maráz Borbála fontos tanulmányt közölt a Délkelet-Dunántúl közép és késő La Тёпе-koráról. A szelektív bemutatás ellenére a kutatás számára egyértelmű nyereség a Pécs-Hőerőmű-lelőhelyen feltárttemetőrészlet közzététele, minthogy az itt azonosított lelethorizont a Kárpát-medence északabbra fekvő területeinek kelta nekropoliszaiban mai ismereteink szerint nem fordul elő. A szerző három egymást követő, részben egymást átfedő periódusba sorolta a térség leleteit: a legkorábbiakat a LT C2/D-időszakba, ezt követi egy kevéssé artikulált LT Dcsoport, majd a LT D2/korai római horizont. Ez a felfogás végeredményben a magyar vaskorkutatás egyik alapproblémájáravezethető vissza, nevezetesen Hunyady kronológiájára, amely nem ismeri a LTB2-Jazist, a közép LT-tárgytípusok élettartamát viszont a LT D kezdetéig hosszabbította meg. Az utóbbi alacsony dátumokat később Jan Filip időrendje megerősíteni látszott. A legújabb kutatások alapján az előbbiek ma már elfogadhatatlanok, vagyis Maráz eredményei felülvizsgálatot igényelnek. A tárgyalt legkorábbi délkelet-dunántúli leletek (Pécs-Vasas, Mágócs stb.) nem későbbiek a LT Cl-időszaknál, ami abszolút kronológiai szempontból a Kr.e. III. század második felének és a II. század első évtizedeinek felel meg. Ami a Pécs-Hőerőmű-temetö sírjait illeti, a legkorábbiak a LT C2/DI átmeneti fázisba, illetve a LT Dl-időszakba sorolhatók. Ez a délkelet-dunántúli horizont elsősorban szlovéniai és szerbiai sírleleteknek feleltethető meg. Az észak-balkáni kapcsolatot különösen jól szemléltetik a feszítőzablák, amelyek elterjedése a scordiscus törzsön belüli, a gall equites-hez hasonló arisztokráciára enged következtetni. Ezentúl az is feltehető, hogy legkésőbb a Kr.e. II. század 2. felétől a Dél-Dunántúl a scordiscus territórium része volt. Ebben az összefüggésben megkülönböztetett figyelmet érdemel a szárazd-regölyi kincsleletek problémaköre, különös tekintettel a Zidorvari oppidumban kiásott ezüstkincsre.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

A Zamárdi avar kori temető férfi és női övei, többféle technikával díszített, tausírozott,- fogazott- és poncolt szalagfonat mintás, részben azonos funkciójú fémtárgyait vizsgáljuk. A meroving gyökerű minta avar kori használta a női öltözethez tartozó csüngős övű viselet nagyszíjvégén a Dunántúl germán eredetű tárgyakban gazdag temetőiből ismert (Budakalász, Csákberény, Kölked A, B), legnagyobb számban a Zamárdi temetőben fordul elő. Zamárdin a minta és a vele díszített tárgyak átalakulása, egyszerűsödése a 6. század végétől a 8. század elejéig követhető. Hasonló képet mutatnak a Közép-Tisza-vidék avar kori temetői, kiemelten a 7. század közepén indított tiszafüredi temető, amelyben a női viselethez tartozó tárgyak eredete (pl. csüngős övek szíjvéggel, felhúzott lemezgömbös fülbevalók és női munkaeszközök) a dunántúli hasonló tárgyakkal azonos.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

A női szerző kulturális alakjához sokkal inkább az érzelmes, szentimentális vagy lírai jegyek kapcsolódnak a társadalmi tudatban, mint a komikus, szatirikus vagy humoros jelleg. A tanulmány a 19. század közepének irodalmihumor-elméleteit és ugyanennek az időszaknak a női testről alkotott elképzeléseit vizsgálja. A 19. század közepének irodalmi humor fogalma még őrizte a humorfogalom eredeti, testies jelentését. Ugyanakkor a női nem lényegének korabeli felfogása a két nemet tételező modellben szintén testi megalapozását nyert, ebből adódóan pedig a humoros női szerzők léte elméletileg vált ellentmondásossá. A két eszmetörténeti kontextus (irodalmihumor-elméletek és női testfelfogás) egymás mellé helyezése és értelmezése választ ad arra, hogy a humoros női szerző alakja a 19. század horizontján miért maradt alig elképzelhető jelenség.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

Recenzió Csizmadia Norbert: Geopillanatok: a 21. század megismerésének térképe (Budapest, L’Harmattan, 2016, 408 oldal, ISBN 9789634141471) című művéről. --- Metaconvergent Geofusion and the Emerging Hypercitizenship Book review on Norbert Csizmadia Geopillanatok: a 21. század megismerésének térképe (Geomoments: a map to the 21st century, L’Harmattan, Budapest, 2016, 408 pages, ISBN 9789634141471).

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

<p>Terjedelmi okokból csupán első harmada jelenik itt meg egy nagyobb kritikatör- téneti dolgozatnak, mely a 18. század közepétől a 20. század elejéig járja körül azt a kérdést, hogy az európai és a magyar irodalomban mely korszakban mit tekin- tettek rossz költészetnek. Míg Horatiustól kezdve Winckelmannon és Wielandon át, a 18. század végéig a nagy mestereket és poétikai szabályokat csupán külsősé- gekben követő, ún. „szolgai utánzók” költészetét értékelték le, a 19. század elejétől, az Edward Young által kidolgozott eredetiségprogram jegyében már lényegében mindenfajta szövegkapcsolódás utánzásnak, s ily módon rossz költészetnek bizo- nyult. Az 1830-as években, az eredetiségfogalom vulgarizálódásával egyidőben terjedt el az utánzó költőkre alkalmazott <em>epigon </em>jelző. Az 1850-es évek végén Arany János az ars poeticaként is értelmezhető <em>Zrínyi és Tasso </em>című tanulmányában dolgoz- ta ki a modern értelemben vett szövegkapcsolatok elméletét, melynek alapján az eredetiség és utánzás kérdése irrelevánsnak bizonyult. Ekkor újult meg az a kérdés, melyet a 18. század végén Goethe és Schiller vázlatban dolgozott ki: amennyiben vannak utánzó, de jó, és eredeti, de rossz költők, akkor melyek a rossz költészet poétikai ismérvei. A másodvonalbeli költők szövegeiből Arany János és Erdélyi János a magyar irodalomban szinte egyedülálló módon hozta létre a rossz költészet eszköztárának, hibáinak katalógusát. A Goethe és Schiller által bevezetett dilettáns- fogalom az 1860-as évektől a századfordulóig fokozatosan, több szakaszban terjedt el, és kezdte jelölni a hivatásos, de nem elsőrangú művészt.</p>

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Abstract:

A clear geometric form punctuated to allow for quality of light and spatial arrangement provides Zurich with a monumental place for the arts. The main task not being to create a monument to its architect, to create a monument to the citizens of this city, an autonomous public building which has long been missing from the cityscape.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles